Az SZTE Konfuciusz Intézet, az Alapítvány a Szegedi Zsinagógáért, a Szegedi Zsidó Hitközség, a Szegedi Magyar-Izraeli Baráti Társaság, Izrael állam dél-magyarországi tiszteletbeli konzuli képviselete szervezésében tisztelettel meghívja önt a
Menekülés sanghajba (1938-1948). Sanghaj és a zsidó menekültek – Komor Pál, a zsidómentő magyar diplomata
című kiállítás megnyitójára. A kiállítás a X. Szegedi Őszi Zsidó Kulturális Fesztivál képzőművészeti rendezvényeként kerül megrendezésre az Új Zsinagóga Mártír Emlékcsarnokában.
A megnyitó időpontja: 2014. október 12. (vasárnap) 17.30
Helyszín: Új Zsinagóga (Szeged, Jósika utca 10, 6722)
Megnyitó beszéet mond: Dr. Ujhelyi István európai parlamenti képviselő
A kiállítást bemutatja: Yan Jianping, Sanghaji Hongkou Kerületi Népi Gyűlés elnöke
A kiállításról:
A kiállítás egy olyan történetet mesél el, amelyről mi, itt Európában csak keveset tudunk. A kínaiak nagylelkűségének a története ez: Sanghaj városa több ezer, a II. világháború alatt a nácizmus térhódítása elől menekülő zsidó menekültet fogadott be. A menekülteket Komor Pál magyar üzletember, Sanghaj tiszteletbeli konzulja is támogatta, nyújtott nekik segítséget a szükségben. A Sanghajban menedéket talált zsidók egykori saját, főképp családi fotóiból, dokumentumaiból, elbeszéléseiből készült tablói kerültek kiállításra, amelyekből máig hűen kirajzolódnak a személyes történetek, a sanghaji időszak emlékei.
1933-tól kezdve folyamatosan érkeztek Sanghajba a Németországból, majd a német megszállás alatt álló területekről menekülő zsidók. A menekülthullám 1939-ben érte el tetőfokát, ám miután megkezdődtek a japán-amerikai összecsapások a Csendes-óceánon, Sanghaj kapcsolata megszakadt a külvilággal. Becslések szerint 1933 és 1941 között legkevesebb mintegy 18 ezer zsidó keresett menedéket a városban, ahol megpróbáltatások között, de mégis szabadon élhettek.
Mindebben nem kis szerepet játszott a magyar Komor Pál, aki a tiszteletbeli konzulként működött Sanghajban. Amikor a menekültek áradata kezdett partraszállni, Komor kiaknázta kiterjedt társadalmi és üzleti kapcsolatait, hogy pénzt szerezzen élelemre, tejre, szénre, lakhatásra, kisdedóvóra és óvodai szolgáltatásokra, valamint a kiutasítottak és elnyomottak munkához juttatására.
A zsidó menekültek és Sanghaj történelmének e közös szakasza egyrészről annak a története, ahogyan az emberek a bajban gondoskodó szeretetet és oltalmat nyújtanak egymásnak. Ez a rendkívüli élethelyzet különleges baráti szövetséget alakított ki a kínai és a zsidó nép között, ugyanakkor megismerhető általa a kínai nép emberségessége. 2007-ben, az egykori „hontalan menekültek korlátozott lakóövezetének” területén, a Hongkou negyedben alapították meg a Sanghaji Zsidó Menekültek Emlékmúzeumát, mely gazdag gyűjteménnyel valamint magas színvonalú technikával mutatja be a korszakot az érdeklődők számára. Ennek a múzeumnak a dokumentum és szöveganyagából érkezett egy világot járó gazdag válogatás Magyarországra, melyet hazánkban először a Budapesti Történeti Múzeum mutatott be idén júniusban.
A kiállítás 2014. október 19-ig tekinthető meg a Zsinagóga nyitvatartási ideje szerint.
