A Kína-klub a Pázmányon sorozat következő előadását azoknak ajánljuk, akik nem tudnak kínaiul, de érdeklődnek a nyelv iránt, s azt fontolgatják, hogy esetleg belevágnak a megtanulásába - vagy csak szeretnék megismerni a kínai alapvető sajátosságait. Az érdeklődők megismerkedhetnek a kiejtés alapjaival, a kínai nyelv zenei hangsúlyaival, az írás fő jellemzőivel, az írásjegyek szerkezeti felépítésével. Emellett megtanulnak kínaiul köszönni, bemutatkozni és számolni.
Az előadást Kozjek-Gulyás Anett, a PPKE BTK adjunktusa tartja
Ez neked kínai? – Amit mindig tudni akartál a kínai nyelvről
címmel.
Az előadás
- helye: PPKE BTK Sophianum (1088 Budapest, Mikszáth tér 1.) 112-es terem
- ideje: 2013. december 16. (hétfő) 17:30
Az SMS, majd az internetes üzenetküldés és csevegés megjelenése mindenhol felkeltette az igényt arra, hogy írás közben bizonyos gyakran használt kifejezéseket tömörítsünk. Az angolban elterjedtek az olyan rövidítések, mint a lol, a rotfl vagy az imho, ezek egy részét a magyarban is használjuk, vagy saját változatokat találtunk ki: íj ('így jártál'), jé ('jó éjt'), sztem ('szerintem') stb.
A rövidítésekben a számok is szerepet játszanak: az angolban a 4U ('for you'), 4ever ('forever') formákat az új technológiák előtt is használták, s ma már teljesen általánosak az olyan kifejezések, mint a f2f ('face to face'), gr8 ('great'), 10q ('thank you'). A magyarban ezek megfelelői a mind1,2ség, 5let, +6ó stb.
Míg a kínaiban betűk elvileg nincsenek (a gyakorlatban azonban a kínaiak sok angol rövidítést használnak), a számokat Kínában is gyakran használják rövidítésekben. Ezek alapja, hogy – mint szinte minden kínai szónál – a számok hangalakjai is rengeteg dolgot jelenthetnek. Például az 5-öt jelentő wǔ szótag a Wiktionary szerint 41 különböző írásjeggyel írható le, s 41 különböző fogalmat jelölhet (a valóságban ennél is többet).
A kombinációk számát növeli, hogy a kínaiak nem ragaszkodnak a pontos megfeleléshez, így egy szám olyasmit is jelenthet, amelynek a kiejtése csak közel áll az adott számhoz. Például a gyakori nǐ 你 – vagyis a 'te' személyes névmás – helyett bevett dolog a 0 (líng) alkalmazása. Ugyanígy, az ’én’ (wǒ 我) helyett használható az 5-ös (wǔ). Van, hogy csak a tónus tér el: az 1-es számjegy egyik kiejtése (yāo) sokszor használatos a yào 要 kiejtésű ’akar’, ’fog’ helyett.
Ily módon számokkal rengeteg dolog kifejezhető, de természetesen az igazán elterjedt rövidítések száma nem végtelen. Vannak olyan kifejezések, amelyeket csaknem mindenki ismer, és vannak, amelyek csak egyes helyeken, közösségekben, szubkultúrákban vagy személyek között használatosak. Ezért vigyáznunk kell velük, s a félreértések elkerülése érdekében érdemes tisztázni, hogy csevegőpartnerünk érti-e, amit írunk.
Néhány példa a digitalk néven is emlegetett jelenségre:
A kínai írásjegyek "bonyolultságát" jellemzően a bennük található vonások száma alapján szokták meghatározni. Eszerint az egyik legbonyolultabb írásjegy a következő:
A 64 vonásból álló írásjegy ejtése zhé, a jelentése pedig: 'bőbeszédű", 'szószátyár'. Valójában ez a jel nem is annyira komplikált, hiszen négy ugyanolyan - 'sárkány' (lóng 龍) jelentésű - elemből áll. A zhé-vela modern nyelvben nem találkozhatunk, utoljára az 5. században használták - ma legfeljebb kuriózumként szokták említeni.
A másik, szintén 64 vonásból álló írásjegy a zhèng:
Tulajdonképpen a zhèng se túl bonyolult, hiszen négy xīng 興 elemből áll. A xīng alapjelentése 'virágzik', 'felvirágzik', s ugyanez a jelentése a zhèng-nek is. Ma már ezt az írásjegyet se használják.
***
Van azonban egy igencsak bonyolult írásjegy, amely ma is használatos, sőt, egyre divatosabb. Ez 57 vonásból áll, és így néz ki:
Kiejtése biáng, s nem önmagában használják, hanem megkettőzve, a biángbiáng miàn szóban, amely egy Shaanxi tartományban népszerű lapos tésztaételt jelöl. Ez a fogás - amelyet "Shaanxi tíz nagy furcsaságának" (Shănxīshídàguài 陝西十大怪) egyikeként emlegetnek - eredetileg a szegény emberek étele volt, de manapság már a divatos nagyvárosi éttermekben is rendelhető. Népszerűségét alighanem nevének köszönheti, amelyben a legkülönbözőbb jelentésű elemek megtalálhatók: 'beszél', 'ló', 'növekszik', 'hold', szív', 'kés', 'nyolc', 'háztető', 'megy' stb. Érdekesség, hogy biáng kiejtésű szótag nem létezik a standard mandarinban, hanem afféle hangutánzó, amely az előkészítéskor az asztalhoz csapkodott tészta hangjára vagy a fogyasztásakor jellemző csámcsogásra utalhat.
A biáng a szótárakban nem található meg, eredete kérdéses; a legvalószínűbb az, hogy egy élelmes vendéglős alkotta meg, ezzel hívva fel a figyelmet a nála árult lapos tésztára. A biángot a számítógépekbe sem lehet beírni, ezért gyakran helyettesítik más, könnyebb írásjegyekkel, találkozhatunk például a biāobiāo miàn 彪彪面 vagy a bīngbīng miàn 冰冰面 változattal.
A biángot az alábbi vonássorrenddel kell leírni:
Maga a biángbiáng miàn így néz ki:
***
Érdekes módon a legbonyolultabb "kínai' írásjegy valójában nem kínai, hanem japán: ez egy úgynevezett kokuji 国字, vagyis kínai mintára Japánban létrehozott jel. Az írásjegy kiejtése taito, jelentése 'egy repülő sárkány megjelenése'. Két változata is van, mindkettő 84 vonásból áll:
Mindkét változatot három 'eső' és három 'sárkány' elem alkotja, csak ezek elhelyezkedése eltérő. Ugyanennek az írásjegynek van egy kínai változata is, melynek olvasata dá. Ez azonban meglehetősen egyszerű, nem áll többől 48 vonásnál, három sárkánynál:
Persze nem kell megijedni: az ilyen bonyolult írásjegyek rendkívül ritkák, a mindennapi életben nem fogunk velük találkozni. Bőven elég, ha a 10-30 vonásból álló átlagos írásjegyeket megtanuljuk.
.svg.png)
.png)
