Kelet-Ázsia mesterei - Interjú Csicsmann Lászlóval

Mint korábban beszámoltunk róla, 2014 szeptemberétől a PPKE és a BCU közös mesterképzést indít Kelet-Ázsia tanulmányok címmel. Ezzel kapcsolatban az Antall József Tudásközpont munkatársa interjút készített Dr. Csicsmann Lászlóval, a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karának dékánjával, a képzés egyik szakfelelősével. Az interjú a China Radio International Panoráma című magazinjának 2014/1. számában jelent meg. Az interjú készítésekor a mesterképzés még akkreditáció alatt állt, azóta a képzést a Magyar Akkreditációs Bizottság elfogadta, így az még az idén elindult.

- Kedves Dékán Úr! Milyen apropóból indítják útjára a Kelet-Ázsia Mesterképzést éppen most? Mikor és miért fogalmazódott meg az igény a képzésre?

A mesterszak kialakítására vonatkozó igény tavasz környékén fogalmazódott meg. Ennek előzményeként akkreditáltunk egy Ázsia szakirányt a nemzetközi tanulmányok mesterképzésen belül, és ennek kapcsán a Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetemmel közösen terveztük először ennek a beindítását. Eközben rájöttünk arra, hogy kevés az Ázsia szakirány, és a két intézmény közösen képes egy önálló mesterszaknak a kialakítására. Kelet-Ázsia mindenképp felértékelődik a világpolitikai és világgazdasági folyamatok tekintetében, és emellett a Magyarországgal való kapcsolatok is egyre jelentősebbek. Szükség van olyan szakemberekre, akik speciálisan erre a régióra szakosodnak mind nyelvi, mind gazdasági, politikai és társadalmi ismeretekkel együtt. Reményeim szerint olyan hallgatók is fognak jelentkezni a képzésre, akik bölcsész irányból indulnak el, és nyelvi képzést kapnak. A mesterszakot elvégezve, képesek lesznek arra, hogy aktuálpolitikai, gazdasági összefüggéseket megértsenek és mindezt Magyarország javára fordítsák.

- A képzés lényegében egy koprodukció. Hogyan oszlanak meg a feladatok a Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem között?

Ez egy „joint master”, ami abból a szempontból speciális, hogy általában ebben külföldi partnerintézmények szoktak lenni a magyar intézmény mellett, itt viszont két magyar egyetem fogja ezt a „joint mastert” kialakítani. Nagyjából fele-fele arányban oszlanak meg a feladatok. A Corvinus Egyetem elsősorban elméleti jellegű tárgyakkal vesz rész a képzésben, mint jog, történeti kurzusok, illetve politikaelméleti ismeretek. Az egyetem specialitásából adódóan a gazdasági jellegű ismeretekre is helyeznénk a hangsúlyt. A másik oldalon pedig konkrétan a kelet-ázsiai jellegű tárgyakkal kapcsolatosan főként a Pázmány vesz részt az oktatásban. A nyelvoktatás szempontjából a kínai nyelvet kínáljuk a hallgatóknak. Ennek a vonatkozásában a terhek megoszlanak. Várhatóan itt fognak a kezdők kínait tanulni, míg a Pázmányon a haladók. Terveim szerint az oktatás egyik nap itt zajlana, a másik nap a hallgatók pedig a Mikszáth téren a Pázmány épületében lennének. A hallgatóknak csak előnyére szolgál, hogy a két egyetem szellemiségét egyszerre megkapják.

- Milyen mintára hozzák létre a képzést?

- Természetesen megnéztük a nemzetközi mintákat, ugyanakkor azért abból kellett kiindulni, hogy mi milyen tudással rendelkezünk, amit meg tudunk osztani a hallgatókkal, hogy speciálisan, Magyarország szempontjából melyek azok az ismeretkörök, amelyek fontosak. Egy önálló mesterképzésnek a kialakításánál nyilván sok szempontot kell figyelembe venni.  Nagyon fontos volt, hogy komplexen közelítsük meg a kérdést és a térséget, hogy ne csak szűken vett politikai, hanem gazdasági, társadalmi összefüggéseket is átadjunk, és természetesen mindezt beágyazva valamilyen formában a nemzetközi kapcsolatokba. Itt alapvetően nem bölcsészeket fogunk képezni, hanem a térség aktuális eseményeihez értő szakértőket, akik nyelvismeret birtokában képesek megérteni az összefüggéseket.

- Milyen előzményei vannak a Budapesti Corvinus Egyetemen az Ázsiával kapcsolatos tanulmányoknak?


Korábban tantárgyak formájában megjelent már a téma. Az Ázsia tanulmányok éveken keresztül futott kurzusként a nemzetközi tanulmányok mesterszakos hallgatói számára. Jómagam tanítottam néhány meghívott oktatóval. Emellett, ha Ázsiát szélesebb körben értelmezzük, és nem csak Kelet-Ázsiára fókuszálunk, akkor az India tanulmányok című kurzus is nagy népszerűségnek örvendett a hallgatók körében. Emellett azt el kell mondani, hogy szinte valamennyi kurzus keretében megjelenik Kína, Japán és Délkelet-Ázsia oktatása. Legyen az diplomáciatörténeti, vagy aktuális nemzetközi kérdések, vagy akár tágabb világpolitikai kérdéseket vizsgáló kurzusok. Tehát egyszerűen kikerülhetetlen a térség ismerete. Azt is kiemelném, hogy nemcsak ezen a karon folyik Ázsiával kapcsolatos oktatás, hanem mind a Gazdálkodástudományi, mind a Közgazdaságtudományi karon. A Gazdálkodástudományi karon a japán menedzsment oktatása évtizedes múltra tekinthet vissza. A Közgazdaságtudományi kar Világgazdasági tanszékén elsősorban a kelet-ázsiai gazdasági átalakulás, Kína modernizációja nyer teret a tantervekben, valamint Délkelet-Ázsia fejlődése, amely szintén hosszú éves múltra tekinthet vissza. Külön kiemelném, hogy a Corvinus Egyetemen évek óta létezik egy Kína Központ, amely koordinálja a Kínával kapcsolatos kapcsolatainkat és a nyelvoktatásban is jelentős szerepet vállal. Kiemelném, hogy a tavalyi évtől kezdődően a karra számos kínai hallgató is érkezik. A kínai hallgatók a tavalyi évben magyar nyelvet tanultak, és azt követően beiratkoztak az egyetem alapképzéseire különböző irányban. Idén már 29 hallgatót fogadtunk, akik magas szintű angol és magyar oktatást kaptak, hogy képesek legyenek arra, hogy jövő szeptemberben akár magyar, akár angol nyelvű szakjainkra járjanak. Jelenleg fél évre nálunk tartózkodik egy kínai egyetem doktorandusz hallgatója is, aki a kelet-európai térségről végez kutatást. Kínával széleskörű együttműködést építettünk ki az elmúlt évek folyamán.

- Nevezhető-e ez a képzés interdiszciplinárisnak?

- Abszolút interdiszciplináris. Ez nem is kérdés. Pontosan abból adódóan, hogy itt politikai, gazdasági, társadalmi, civilizációs, regionális kérdések, esetleg jogi kérdések is kerülnek tárgyalásra. Már nem lehet nem interdiszciplináris képzést indítani. Tehát ennek abszolút mértékben megfelel a képzés, hiszen komplexen kell elképzelni a felmerülő összefüggéseket.

- Hogyan alakították ki a tantervet, milyen a kötelező és a választható tantárgyak aránya, mennyire tudja érvényesíteni a hallgató az egyedi igényeit?

- Érvényesíteni tudja. Itt azért egyrészt kötöttek a lehetőségek, hiszen van egyfajta akkreditációs előírás, aminek meg kell felelni, és ez alapvetően pontosan megmondja, hogy a kötelező és a választható tárgyaknak az aránya hogyan fog alakulni. Mindenesetre a választható tárgyak körében természetesen igyekszünk a hallgatók igényeit széles körben kielégíteni, és olyan ismeretekre is fókuszálni, mint pl. az EU kelet-ázsiai kapcsolatrendszere. Külön a kínai gazdaságról, japán gazdaságról, délkelet-ázsiai országok gazdaságáról, japán menedzsmentről lesz kurzus. Fontos hangsúlyozni, hogy a képzés most akkreditációs folyamat alatt van. Ez a későbbiekben bizonyos kötöttségeket jelent majd.

- Vannak-e külföldi partneregyetemek hasonló képzéssel, van-e lehetőség külföldi részképzés elvégzésére oly módon, hogy az a tanulmányok aktív részét képezze?

- Fontos hangsúlyozni, hogy mind a Pázmánynak, mind a Corvinusnak kiterjedt kapcsolatrendszere van. A Corvinus részéről néhány évvel korábban egy rektori látogatásra is sor került, és azóta is folyamatosan érkeznek kínai delegációk az egyetemre. A Shanghai International Studies University az, amellyel nemsokára szerződést írunk alá. Célunk, hogy a térségből érkező oktatókat bevonjuk olyan intenzív formában, hogy kurzust tartsanak a hallgatók számára. Fontosnak tartjuk, hogy a térség megértéséhez autentikus ismeretekre van szükség. Azokat is próbáljuk kialakítani. A finanszírozás már nehezebb kérdés, de rendelkezésre állnak a Kínai Népköztársaság által meghirdetett ösztöndíjak. Ezekre a hallgatók folyamatosan mennek, akár nyelvi, akár szakmai képzéssel. Az egyetemnek Japánnal is jó kapcsolatai vannak: itt minden évben tanul egy vagy két corvinusos diák. Ez mind nyelvileg, mind szakmailag kiváló lehetőség. Dél-koreai egyetemekkel is széleskörű megállapodásunk van. Az gondolom, hogy a hallgatók meg fogják találni annak a lehetőségét, hogy részképzésre menjenek, és mindkét résztvevő egyetem kellő rugalmassággal rendelkezik ahhoz, hogy a kint folytatott kurzusok elfogadásra kerüljenek. Mindenképpen fontosnak tartjuk azt, hogy a hallgatók kimenjenek külföldre.  Nem is lehet úgy Kelet-Ázsia szakértőnek lenni anélkül, hogy nem jár az ember a térségben.

- Dékán Úr is aktív szerepet vállal majd az oktatásban?

- Igyekszem, de látni kell azt is, hogy alapvetően inkább a Közel-Keletnek vagyok a szakértője. De megjelennék elméleti tárgyak oktatásakor a fejlődéstanulmányok című tárgy keretében, amely komplex módon közelítené meg a kérdést. A tantárgy a térségre vonatkoztatva társadalmi, politikaelméleti kérdések vizsgálatával foglalkozna. Ezen kívül lehetősége lesz a Kelet-Ázsia mesterszak keretein belül arra is lehetősége lesz a hallgatóknak, hogy Dél-Ázsiával foglalkozzanak, és ennek az oktatásában is részt fogok venni.

- Mikor kezdődik a képzés, mikor lehet rá leghamarabb beiratkozni?

- A képzést mi októberben adtuk be az akkreditációs bizottsághoz, és várhatóan 3 hónapon belül választ kapunk, hogy indíthatjuk-e. Reményeink szerint akár már 2014 szeptemberében indulhatna. Ehhez az szükséges, hogy gyorsan megkapjuk az akkreditációt. Ha esetleg ez időben elhúzódik, akkor egy évvel később, 2015 szeptemberében indulna a képzés. Részünkről minden feltétel adott, de természetesen a jogszabályi alapok, előírások kötnek minket, és meg kell várnunk az akkreditációt.