Nemrég jelent a Világtörténet című folyóirat legújabb tematikus dupla száma (2013/2-3), amelynek különlegessége, hogy Kelet-Ázsia 20. századi történelmével foglalkozik. A kiadványban több kínai témájú cikk is olvasható, az egyiket Salát Gergely, a PPKE BTK Kínai Tanszékének oktatója írta. A tartalomból:
Farkas Ildikó: Japán modernizációjának előzményeihez
„Ez az írás arra vállalkozik, hogy a modernizáció előzményeinek és lefolyásának rövid áttekintése után bemutassa, […] milyen értelmezési kísérletek születtek a japán siker magyarázatára, valamint hogy kiemelje, milyen nagy szerepe volt a japán modernizáció eredményességében a történeti-társadalmi előzményeknek. A dolgozat második fele pedig a modernizáció előzményeinek jelentőségét egy újabb szemponttal, a nemzeti kérdés vizsgálatával kívánja még inkább hangsúlyozni.”
Vargha Attila: Az amerikai japán közösség története a 19. század második felétől 1945-ig
„Jelen tanulmány az amerikai japán közösség történetének bemutatását tűzte ki célul, különös tekintettel a 19. század második felétől az 1945-ig terjedő időszakra, azon belül is a II. világháború alatti internálásra koncentrálva. Az írás nem titkolt szándéka, hogy megismertesse az amerikai japánok számára létesített koncentrációs táborok elfeledett történetét. […] Az amerikai közvélemény és a világ előtt is homály fedi a történelem ezen szeletét, vagy csak nagyon kevés információ jutott el a szélesebb olvasóközönséghez.”
Vámos Péter: „Következetes, kompromisszumok nélküli harcot folytatunk a maoizmus ellen”. Egyeztetett Kína-kutatás és a magyar sinológia
„A jelen tanulmány először áttekinti a szovjet tömb és Kína kapcsolatainak fő jellemzőit az 1960-as évek közepétől az 1980-as évek közepéig. A szovjet tömbhöz tartozó kelet-közép-európai szocialista országok (Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, NDK) és Kína kétoldalú kapcsolatait befolyásoló kínai differenciáló politika és a szovjet egyeztetési törekvések bemutatásával kontextusba helyezi a szovjetek által kezdeményezett és irányított modern magyar Kína-kutatás fejlődését, majd felvázolja a szovjet tömbön belül megszervezett Kína-kutatás intézményi kereteit az 1970-es évek elejétől az 1980-as évek közepéig, a szovjet tömb országai és Kína közötti kapcsolatok javulásának időszakáig.”
Salát Gergely: Az „Igazság” a „Két bármi” ellen. A kínai reformok kezdetének politikai körülményei
„Az 1976–1978 közötti időszakot a bizonytalanság, az útkeresés, a kísérletezés és a hatalmi harcok jellemezték. Ebben az időszakban tért vissza a hatalomba az a vezetői gárda, amely a következő másfél évtized folyamatait meghatározta, és sok területen a későbbi reformok csírái is megjelentek. A jelen írásban ennek az időszaknak a belpolitikai fejleményeit, a „reform és nyitás” politika megszületésének körülményeit járjuk körbe.”
Csoma Mózes: A modernizáció kérdése a Koreai-félszigeten
„A 17. század közepén a koreaiak által mindenhatónak vélt Ming Birodalom összeomlott, és Kína a koreaiak által barbárnak tartott mandzsuk uralma alá került. A koreai Csoszon Királyság kénytelen volt ugyan elismerni a mandzsu Csing Birodalom létrejöttét és a hűbéri alárendeltséget, de vezetői egyre inkább arra törekedtek, hogy elszigeteljék saját országukat a további külső hatásoktól.2 Ez az elzárkózás aztán csaknem kétszázötven éven keresztül meghatározta a Koreai-félsziget és a külföld viszonyait, a korabeli nyugati lexikonokban a Koreai-félszigetet emiatt kezdték „Remetekirályságnak” nevezni.”
Gergely Attila: Identitás-stratégiák és államközi kapcsolatok Kelet-Ázsiában. A Kína–Japán–Korea komplexumról
„A jelen munkálat (egy hosszabb távú kutatás részeként) az államszintű identitások és államközi kapcsolatok összefüggéseinek vizsgálatára irányul, fókuszában elsősorban Japán, a Kínai Népköztársaság és a Koreai Köztársaság eseteivel. Az állami identitásstratégiák és külpolitikák azonban egész kultúrákra, civilizációkra jellemző identitásgyakorlatok történelmi közegébe ágyazódnak, folytonosságot és változást egyszerre mutató kulturális talajuktól elszakítva érdemben nem értelmezhetők. Ebben az összefüggésben nem kerülhető meg néhány utalás a kitűzött kérdések szélesebb kulturális hátterére – a szerző kutatási tapasztalataitól nem függetlenül –, legalább a japán esetben.”
Szilágyi Zsolt: A modern mongol állam kezdetei. Mongólia önállósodási törekvései a 20. század második évtizedében
„A modern államiság előzményeit a mongol közvélemény, de a történettudomány, sőt egyre inkább a hivatalos megnyilvánulások is a 20. század második évtizedének teokratikus államához, az utolsó független mongol uralkodó időszakához kötik. Napjainkban a változó mongol nemzeti identitás egyik alappillére a buddhizmus, így a mongol főláma uralkodásának korszaka kiemelten fontos viszonyítási ponttá vált. Emellett a 9. megtestesülés 2012. március 1-jén bekövetkezett halála után aktuális kérdés lett a következő újraszületés megtalálása is, ami az új politikai környezetben mindenképpen sajátos felhangot kaphat.”
Balogh Róbert: Háborús tájkép, jegyrendszer és hatékonyság. A II. világháború hatása egy ipari város társadalmára Indiában
„Annak ellenére, hogy a történészek nagy figyelmet fordítottak a Kongreszszus Párt kormányzati tevékenységére és lemondására, a Quit India mozgalomra, az Indiai Nemzeti Hadseregre és a bengáli éhínségre, az indiai társadalmi átalakulás a II. világháború idején szinte teljes egészében fehér folt maradt a kutatás számára. A neves indiai folyóirat, a Social Scientist egyik 1999-es különszáma felhívta ugyan erre a hiányra a figyelmet, de azóta is csak Indivar Kamtekar cikkei jelentik az előrelépést. A következőkben a korszak legjelentősebb indiai nehézipari központja, Dzsamsedpur üzemi levéltára anyagain keresztül hívom fel a figyelmet néhány fontos folyamatra és változásra.”
A lapszám beszerezhető az MTA BTK Történettudományi Intézetben (Bp. 1014 Úri u. 53. I. em. 57-es iroda; telefon: 224-6700/624 mellék; e-mail: terjesztes@tti.hu), valamint az itt felsorolt könyvesboltokban.
***
A kelet-ázsiai Világtörténet-szám bemutatójára az alábbi helyen és időpontban kerül sor:
Helyszín: MTA BTK Történettudományi Intézet (Budapest, 1014 Úri u 53.) II. emeleti Tanácsterem
Idő pont: 2013. december 17. 11 óra
Program:
A Világtörténet cím folyóirat most első ízben, tematikus számban foglalkozik a kelet-ázsiai régió egyik
legizgalmasabb és a mára leginkább hatással lév ő történéseivel, a 19 20. századi modernizáció témájával,
annak egyedi jellegzetességeivel. A tematikus számot bemutatja: Dr. Szabó Balázs, az ELTE
Távol-keleti Intézet Japán tanszékének megbízott vezet ője. A bemutatót rövid beszélgetés követi a régió múltjának, jelenének és lehetséges jöv őjének néhány kérdésérő l a jelen lév ő szerz kkel (Dr. Salát Gergely PPKE Kínai Tanszék, Dr. Csoma Mózes ELTE Koreai Tanszék, Dr. Szilágyi Zsolt BTK NI, ELTE Belső -Ázsia tanszék, Vargha Attila KRE Japán Tanszék, Dr. Farkas Ildikó BTK TTI, KRE Japán tanszék).
A kiadvány a helyszínen kedvezményesen megvásárolható.
A szervezők minden érdekl ődő t szeretettel várnak!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése