Kína-klub a Pázmányon - Fordítások és ferdítések: avagy miért sárga a tavasz?

A Kína-klub a Pázmányon című sorozat következő része a kínai szépirodalmi fordítások problémáit járja körül.

A kínai költészet interpretációja, idegen nyelvekre fordítása az európai érdeklődés fokozódásával vált időszerűvé. A magyar irodalomban a korai próbálkozások után leginkább a 20. századi nagy költők életművében foglalnak el kitüntetett helyet a kínai műfordítások. Az előadás a kínai költészet magyar fordításaihoz nyújt háttér-információkat, és bemutatja azokat a kísérleteket, amelyek  bizonyítják, hogy a két kultúra közötti megértés nem mindig zökkenőmentes.


Az előadást Dr. Csibra Zsuzsanna, a PPKE BTK Kínai Tanszékének vezetője tartja.

Az előadás
- helye: PPKE BTK Sophianum (1088 Budapest, Mikszáth tér 1.) 112-es terem
- ideje: 2014. január 20. (hétfő) 17:30

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Facebook-esemény linkje

Programajánló: Holdújév a Millenárison

Minden Kína iránt érdeklődő figyelmébe ajánljuk az alábbi programot, amelyen a PPKE BTK Kínai Tanszéke is jelen lesz:

2014. február 1-jén 10 órakor dobokkal, oroszlánokkal, sárkányokkal indul a Holdújév Fesztivál. Távol-keleti és magyar művészek, artisták, zenészek, sportolók együtt köszöntik a Ló Évét a Millenárison. Kung-fu Kupa, kínai orvoslás, gyermekprogramok, kiállítások, kalligráfia, a távol-keleti konyha ízei, koncertek, Magyarországon még sosem vetített filmek, különleges előadások és művészeti bemutatók várnak minden érdeklődőt.

A fesztivál csúcspontjaként a világhírű a Henan Art Group varázsol fantasztikus hangulatot a színpadra.  A nap házigazdája Simon Adrienn és Jáksó László lesz.

Az Európai Integrációs Alap támogatásával, a Szubjektív Értékek Alapítvány és a Kínai Művészeti Központ által szervezett rendezvényen a Magyarországon működő, Kínával, és a Távol-Kelettel foglalkozó civil-, kulturális-, és művészeti szervezetek, intézmények ismét egy nagyszabású kulturális programot valósítanak meg közösen. A szervezők célja, hogy a változatos programokkal közelebb hozzák a magyar emberekhez a távol-keleti kultúrát.

„2013-ban csaknem 10000 ember látogatott el a Millenárisra, hogy megünnepelje a Holdújévet. Idén még színesebb programokkal készülünk, hogy a  résztvevő szervezetek és művészek közreműködésével felejthetetlen napot szerzünk a fesztivál vendégeinek. A szórakoztatás mellett szeretnénk felhívni a közönség figyelmét a kulturális sokszínűségre, és jobban megismertetni a magyar társadalmat a migráns közösségekkel”. – mondta el Lőrincz Marcell, a Szubjektív Értékek Alapítvány elnöke.

„A Holdújév Fesztiválon a legfontosabb célunk a közös ünneplés, így szívből köszönöm a közreműködő szervezetek részvételét. Valóban minden korosztály számára, 1-től 99 éves korig készülünk programokkal. A zenei sokszínűség jegyében a nagyszínpadon fellépnek Ágoston Béla zenei formációi, a Magyar Kínai Zenekar, műsort ad a Korreai Kulturális Központ, de fellépnek a Zeneakadémia ázsiai növendékei is. Az előadóteremben sinológusok és Távol-Kelet szakértők váltják egymást, akiktől magyar és kínai kultuszokról, illemről, mesékről és mondákról is hallhatunk.

A tematikus programhelyszínek egész nap játékokkal, kulturális és sport programokkal várják a résztvevőket. A vállalkozó kedvűek összemérhetik tudásukat Mérő Csaba tízszeres magyar gó bajnokokkal; a ping-pong asztaloknál pedig Wei JinQiu mester  várja a kihívókat. A harcművészet szerelmesei a különböző stílusok és iskolák bemutatói mellett közös gyakorláson is részt vehetnek. Az esti Gálára pedig a Henan Art Group 40 fős érdemes művésze érkezik a kínai Zhengzhou-ból, hogy elkápráztassa a közönséget” – adott ízelítőt a programokból Cserkész Gábor, a Kínai Művészeti Központ elnöke.
A Holdújév fesztiválon bemutatkoznak kínai és koreai kultúrával és nyelvoktatással foglalkozó szervezetek és oktatási intézmények, de a szervezők könyvbemutatókkal, és a távol-keleti konyha remekeivel is készülnek.

A programok 2014. február 1-jén, szombaton 10.00 órától kezdődnek a Millenáris Park B csarnokában. Részletes információ a www.facebook.com/holdujev oldalon, valamint a www.holdujev.hu oldalon olvashatók.

A belépés minden programra ingyenes.

A Fesztivál kulturális programjaiban a Kínai Művészeti Központ, az Antall József Tudásközpont, a Budapesti Corvinus Egyetem Kína Központ, az ELTE Konfuciusz Intézet, a Kínai Kalligráfia és Festészeti Iskola, a Rizspalánta Alapítvány, a Szegedi Tudományegyetem Konfuciusz Intézet, a Magyar Wushu Egyesület és harcművészeti iskolák, a Koreai Kulturális Központ, az Öt Elem WuShu Egyesület és taiji iskolák, a Magyar-Kínai Asztalitenisz Klub, az Oriental Herbs - Dr. Chen Patika, a Közép Európai Hagyományos Kínai Orvoslás Egyesület, az azsiaport.hu, a Miskolci Egyetem Konfuciusz Intézet, a Magyar Tradicionális Kungfu és WuShu Szakszövetség és tagszervezetei, a Henan Art Group, Magyarországon Élő Kínai Nők Szövetsége, a Csillagfény (Xingguang) Kórus, Xin DaoBao - Új Szemle, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Keleti Nyelvek Iskolája, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 1000 Tea, Magyar Kínai Baráti Társaság, Nagy Fal Magyar Kínai Barátság Egyesület, WINK működik közre.

Taiwani ösztöndíjak 2014-től

A Taipei Representative Office oldalán elérhetővé váltak a 2014. évi taiwani ösztöndíjprogramok:

Huayu Enrichment Scholarship – Leadási határidő: Március 22

Taiwan Scholarship – Leadási határidő: Március 29

Hasonlóan az előző évhez, idén is lesz tájékoztató az ösztöndíjakkal kapcsolatban, ahol személyesen lehet feltenni az esetleg felmerülő kérdéseket. A tájékoztató 2014 február 4-én lesz a képviselet irodájában (Taipei Representative Office, 1088 Budapest, Rákóczi út 1-3. II.em.) 15 órától. A tájékoztató angol nyelven lesz és a részvétel regisztrációhoz kötött.

Regisztráció 

A felkínált ösztöndíjak az alábbiak:

• Huayu Enrichment Scholarship:
• Mandarin nyelvtanulás Taiwanon (3-12 hónap)
• Taiwan Scholarship: teljes képzésre szóló ösztöndíj
• alapképzés (maximum 4 év)
• mesterképzés (2 év)
• doktori képzés (3 év)

Az ösztöndíjakra nem csak kínai szakirányos hallgatók jelentkezhetnek!

Tovább információk a fenti linkeken, illetve a Taiwan Alumni Association oldalán érhetők el.

Karácsony Kínában

A kínai nagyvárosok kirakatai hetek óta csicsás karácsonyfákkal, villogó szemű Mikulásokkal, éneklő plüssrénszarvasokkal vannak tele, s a rádiókban is legalább annyiszor elhangzik a Last Christmas, I gave you my heart, mint a világon bárhol máshol. Persze ettől a karácsony még nem vált hagyományos kínai ünneppé: sokkal inkább a kereskedők üzleti fogásáról van szó, akik szeretnének már egy-két hónappal a holdújévi kiköltekezés előtt is kaszálni egy nagyot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Kínában ne lennének olyanok, akik számára a karácsony valódi ünnep – a kereszténység  a világ legnépesebb országában is jelen van, nem is elhanyagolható mértékben.

Kínát a külvilág nem tartja a vallásszabadság mintaállamának, s erre van is alapos oka. Csakhogy az a kép, miszerint a Kínai Kommunista Párt (KKP) szisztematikusan üldözné és elnyomná a vallásokat, immár nagyjából három évtizede elavult. Pekingnek valójában kisebb dolga is nagyobb annál, minthogy vallásos emberek százmillióinak értelmetlen zaklatásával múlassa az idejét. A vallások reneszánszukat élik Kínában, a buddhista, taoista templomokban néha nagyobb a tömeg, mint a bevásárlóközpontokban. A legdinamikusabban terjedő vallás Kínában a protestantizmus: a részben amerikai egyházak által finanszírozott gyülekezetek tagjainak száma egyes becslések szerint meghaladja a 40 milliót. A kormányzatot nemigen zavarják az egymástól függetlenül működő, politikai veszélyt nem jelentő közösségek. Gond akkor van, ha a vallási mellett politikai kérdések is felmerülnek – például a nemzeti kisebbségek vallásai vagy egyes destruktívnak minősített szekták esetén. Politikai okai vannak a kínai katolikusok ellenmondásos helyzetének is.

A KKP legitimációja nagyrészt arra épül, hogy neki sikerült Kínát megszabadítani a gyarmatosító hatalmak uralmától, ezért a vezetés hiperérzékeny a külföldi befolyás minden formájára. E körbe tartozik a Vatikán hatalma is: Peking számára elvi kérdés, hogy kínai állampolgár nem állhat idegen fennhatóság alatt. Ezért már az 1950-es években arra kényszerítették a kínai katolikusokat, hogy tagadják meg Rómát, s hozzák létre saját független, nemzeti, „hazafias” egyházukat. Aki nem engedelmeskedett – sokan voltak ilyenek –, az rövid úton munkatáborban vagy meszesgödörben találta magát. Ide aztán hamarosan követték „hazafias” társai is, mert a kulturális forradalom alatt még az elvileg legális vallási tevékenységet is üldözték. A túlélők az 1970-es évek végén szabadultak, s újra kiépítették párhuzamos egyházi szervezetüket: a „hazafias” katolikusok a hivatalos egyházat, a Róma-hűek pedig – a Vatikán titkos kinevezései alapján – a „földalatti” hierarchiát. Az előbbieket, ha időben megírják egymásról a jelentéseiket, nemigen zaklatják, az utóbbiak papjai-püspökei viszont időnként el-eltünedeznek.

A helyzet azonban nem olyan egyszerű, hogy azt mondhatnánk: Kínában van egy kollaboráns, szakadár egyház, illetve egy pápa-hű, igazi katolikus közösség. A valóság, mint Kínában nagyjából minden, jóval bonyolultabb. A két egyházrész nem teljesen független egymástól. A hazafias püspökök igyekeznek elnyerni a pápa – legalább utólagos – jóváhagyását felszentelésükhöz, s Róma ezt általában titokban meg is adja. A földalatti püspökök pedig szeretnék legalizálni tevékenységüket, ami időnként sikerül is. A két egyházrész kapcsolata városról városra változik, s a döntő tényező az érintett papok és a helyi vallásügyi hatóságok hozzáállása. A gyakorlatban az is előfordul, hogy egy templom hívei nem is tudják, hogy ők hazafias vagy földalatti katolikusnak számítanak-e.

Róma az utóbbi évtizedekben igyekszik csökkenteni a megosztottságot, s rendezni kapcsolatait Pekinggel. 2007-ben XIV. Benedek történelmi jelentőségű levelet írt a kínai katolikusoknak, amelyben  gyakorlatilag az „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré…” elv alapján tárgyalja a kínai állam és az egyház kapcsolatát. Az informális tárgyalások Róma és Peking között intenzíven folynak, s lenne esély a kiegyezésre. Ezért is volt érthetetlen az, amikor 2010-ben – négy év után először – a hazafias katolikusok pápai jóváhagyás nélkül felszenteltek egy püspököt. Peking talán azt akarta ezzel megmutatni, hogy ki az úr Kínában – és könnyebb is a Vatikánnal izmozni, mint az éneklő plüssrénszarvasokkal, amelyek pedig hosszú távon jóval inkább aláaknázzák a kommunista párt hatalmát, mint az a tízegynéhány millió kínai katolikus.

(Megjelent a Heti Válasz 2010/51. számában)

Kína-klub a Pázmányon: Amit mindig tudni akartál a kínai nyelvről

A Kína-klub a Pázmányon sorozat következő előadását azoknak ajánljuk, akik nem tudnak kínaiul, de érdeklődnek a nyelv iránt, s azt fontolgatják, hogy esetleg belevágnak a megtanulásába - vagy csak szeretnék megismerni a kínai alapvető sajátosságait. Az érdeklődők megismerkedhetnek a kiejtés alapjaival, a kínai nyelv zenei hangsúlyaival, az írás fő jellemzőivel, az írásjegyek szerkezeti felépítésével. Emellett megtanulnak kínaiul köszönni, bemutatkozni és számolni.

Az előadást Kozjek-Gulyás Anett, a PPKE BTK adjunktusa tartja

Ez neked kínai? – Amit mindig tudni akartál a kínai nyelvről

címmel.

Az előadás
- helye: PPKE BTK Sophianum (1088 Budapest, Mikszáth tér 1.) 112-es terem
- ideje: 2013. december 16. (hétfő) 17:30

Facebook-esemény linkje.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Könyvbemutató: Egy nemzet, két ország

Kína és a Koreai-félsziget államai több mint kétezer éve szoros kapcsolatban állnak egymással. A koreaiak jelentős mértékben kínai kulturális hatás alatt álltak, nemzeti identitásuk pedig részben a kínai behatolási kísérletek ellenében alakult ki. Kína nemzetközi politikájában ma is jelentős szerepet játszik a megosztott Koreai-félsziget kérdése, Peking igyekszik kiegyensúlyozott kapcsolatot fenntartani Dél-Koreával, miközben Észak kezét sem engedi el.

Miként alakult a koreai történelem? Mik a jelenlegi koreai kérdés gyökerei? Van-e megoldás a jelenlegi problémákra? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Csoma Mózes könyve, amely a Korea - Egy nemzet, két ország - A közös gyökerektől címet viselli, s a Napvilág Kiadónál jelent meg. A nagy érdeklődés miatt a könyvnek ezen a héten lát napvilágot a második, bővített kiadása, amelynek bemutatóját az ELTE-n fogják tartani.

A könyvbemutató
- helye: ELTE BTK, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4., B ép. félemeleti lépcsős előadó (172-es terem)
- időpontja: 2013. ecember 11. szerda 18:00

A kötetet bemutatja: Salát Gergely sinológus (PPKE BTK Kínai Tanszék)

Az esemény Facebook-oldala.

A kiadó ajánlója:

A könyv a szerző szöuli kutatásai során összegyűjtött anyagok segítségével mutatja be a Koreai-félsziget történetét: az őskortól kezdődően, a rivális ókori és kora-középkori királyságokon keresztül egészen az újkorig. A történelmi eseményeken túl betekintést nyerhetünk a klasszikus koreai kultúra több fontos részletébe is.

A könyv továbbá részletesen foglalkozik a Koreai-félsziget 20. századi megosztásának folyamatával, a két koreai állam eltérő fejlődésével és belső viszonyaik alakulásával. A szerző bemutatja a politikai rendszereken felülemelkedő nemzeti összetartozás-tudat megnyilvánulásait is, amelyek majd kulcsszerepet játszhatnak a félsziget egységének helyreállításánál. A könyvet egyaránt haszonnal forgathatják a távol-keleti történelem és kultúra iránt érdeklődő olvasók, valamint a dél-koreai történelmi filmsorozatok rajongói is.

A könyvet több mint száz, nagyrészt eddig publikálatlan szövegközi fénykép illusztrálja, amelyeket a szerző a Koreai Köztársaságban és a KNDK-ban készített. A könyv végén kronológiai táblázat teszi könnyen áttekinthetővé a félsziget történelmi fejlődését.


A Napvilág Kiadó 2008-ban jelentette meg először Csoma Mózes Korea – egy nemzet, két ország című könyvét, amelynek kedvező fogadtatása és a nagyfokú érdeklődés időszerűvé tette a második, bővített kiadás megjelentetését.

Világtörténet - Program- és folyóiratajánló

Nemrég jelent a Világtörténet című folyóirat legújabb tematikus dupla száma (2013/2-3), amelynek különlegessége, hogy Kelet-Ázsia 20. századi történelmével foglalkozik. A kiadványban több kínai témájú cikk is olvasható, az egyiket Salát Gergely, a PPKE BTK Kínai Tanszékének oktatója írta. A tartalomból:

Farkas Ildikó: Japán modernizációjának előzményeihez

„Ez az írás arra vállalkozik, hogy a modernizáció előzményeinek és lefolyásának rövid áttekintése után bemutassa, […] milyen értelmezési kísérletek születtek a japán siker magyarázatára, valamint hogy kiemelje, milyen nagy szerepe volt a japán modernizáció eredményességében a történeti-társadalmi előzményeknek. A dolgozat második fele pedig a modernizáció előzményeinek jelentőségét egy újabb szemponttal, a nemzeti kérdés vizsgálatával kívánja még inkább hangsúlyozni.” 

Vargha Attila: Az amerikai japán közösség története a 19. század második felétől 1945-ig

„Jelen tanulmány az amerikai japán közösség történetének bemutatását tűzte ki célul, különös tekintettel a 19. század második felétől az 1945-ig terjedő időszakra, azon belül is a II. világháború alatti internálásra koncentrálva. Az írás nem titkolt szándéka, hogy megismertesse az amerikai japánok számára létesített koncentrációs táborok elfeledett történetét. […] Az amerikai közvélemény és a világ előtt is homály fedi a történelem ezen szeletét, vagy csak nagyon kevés információ jutott el a szélesebb olvasóközönséghez.” 

Vámos Péter: „Következetes, kompromisszumok nélküli harcot folytatunk a maoizmus ellen”. Egyeztetett Kína-kutatás és a magyar sinológia

„A jelen tanulmány először áttekinti a szovjet tömb és Kína kapcsolatainak fő jellemzőit az 1960-as évek közepétől az 1980-as évek közepéig. A szovjet tömbhöz tartozó kelet-közép-európai szocialista országok (Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, NDK) és Kína kétoldalú kapcsolatait befolyásoló kínai differenciáló politika és a szovjet egyeztetési törekvések bemutatásával kontextusba helyezi a szovjetek által kezdeményezett és irányított modern magyar Kína-kutatás fejlődését, majd felvázolja a szovjet tömbön belül megszervezett Kína-kutatás intézményi kereteit az 1970-es évek elejétől az 1980-as évek közepéig, a szovjet tömb országai és Kína közötti kapcsolatok javulásának időszakáig.” 

Salát Gergely: Az „Igazság” a „Két bármi” ellen. A kínai reformok kezdetének politikai körülményei

„Az 1976–1978 közötti időszakot a bizonytalanság, az útkeresés, a kísérletezés és a hatalmi harcok jellemezték. Ebben az időszakban tért vissza a hatalomba az a vezetői gárda, amely a következő másfél évtized folyamatait meghatározta, és sok területen a későbbi reformok csírái is megjelentek. A jelen írásban ennek az időszaknak a belpolitikai fejleményeit, a „reform és nyitás” politika megszületésének körülményeit járjuk körbe.” 

Csoma Mózes: A modernizáció kérdése a Koreai-félszigeten

„A 17. század közepén a koreaiak által mindenhatónak vélt Ming Birodalom összeomlott, és Kína a koreaiak által barbárnak tartott mandzsuk uralma alá került. A koreai Csoszon Királyság kénytelen volt ugyan elismerni a mandzsu Csing Birodalom létrejöttét és a hűbéri alárendeltséget, de vezetői egyre inkább arra törekedtek, hogy elszigeteljék saját országukat a további külső hatásoktól.2 Ez az elzárkózás aztán csaknem kétszázötven éven keresztül meghatározta a Koreai-félsziget és a külföld viszonyait, a korabeli nyugati lexikonokban a Koreai-félszigetet emiatt kezdték „Remetekirályságnak” nevezni.” 

Gergely Attila: Identitás-stratégiák és államközi kapcsolatok Kelet-Ázsiában. A Kína–Japán–Korea komplexumról

„A jelen munkálat (egy hosszabb távú kutatás részeként) az államszintű identitások és államközi kapcsolatok összefüggéseinek vizsgálatára irányul, fókuszában elsősorban Japán, a Kínai Népköztársaság és a Koreai Köztársaság eseteivel. Az állami identitásstratégiák és külpolitikák azonban egész kultúrákra, civilizációkra jellemző identitásgyakorlatok történelmi közegébe ágyazódnak, folytonosságot és változást egyszerre mutató kulturális talajuktól elszakítva érdemben nem értelmezhetők. Ebben az összefüggésben nem kerülhető meg néhány utalás a kitűzött kérdések szélesebb kulturális hátterére – a szerző kutatási tapasztalataitól nem függetlenül –, legalább a japán esetben.”

Szilágyi Zsolt: A modern mongol állam kezdetei. Mongólia önállósodási törekvései a 20. század második évtizedében

„A modern államiság előzményeit a mongol közvélemény, de a történettudomány, sőt egyre inkább a hivatalos megnyilvánulások is a 20. század második évtizedének teokratikus államához, az utolsó független mongol uralkodó időszakához kötik. Napjainkban a változó mongol nemzeti identitás egyik alappillére a buddhizmus, így a mongol főláma uralkodásának korszaka kiemelten fontos viszonyítási ponttá vált. Emellett a 9. megtestesülés 2012. március 1-jén bekövetkezett halála után aktuális kérdés lett a következő újraszületés megtalálása is, ami az új politikai környezetben mindenképpen sajátos felhangot kaphat.” 

Balogh Róbert: Háborús tájkép, jegyrendszer és hatékonyság. A II. világháború hatása egy ipari város társadalmára Indiában

„Annak ellenére, hogy a történészek nagy figyelmet fordítottak a Kongreszszus Párt kormányzati tevékenységére és lemondására, a Quit India mozgalomra, az Indiai Nemzeti Hadseregre és a bengáli éhínségre, az indiai társadalmi átalakulás a II. világháború idején szinte teljes egészében fehér folt maradt a kutatás számára. A neves indiai folyóirat, a Social Scientist egyik 1999-es különszáma felhívta ugyan erre a hiányra a figyelmet, de azóta is csak Indivar Kamtekar cikkei jelentik az előrelépést. A következőkben a korszak legjelentősebb indiai nehézipari központja, Dzsamsedpur üzemi levéltára anyagain keresztül hívom fel a figyelmet néhány fontos folyamatra és változásra.” 

A lapszám beszerezhető az MTA BTK Történettudományi Intézetben (Bp. 1014 Úri u. 53. I. em. 57-es iroda; telefon: 224-6700/624 mellék; e-mail: terjesztes@tti.hu), valamint az itt felsorolt könyvesboltokban.

***

A kelet-ázsiai Világtörténet-szám bemutatójára az alábbi helyen és időpontban kerül sor:

Helyszín: MTA BTK Történettudományi Intézet (Budapest, 1014 Úri u 53.) II. emeleti Tanácsterem

Idő pont: 2013. december 17. 11 óra

Program:

A Világtörténet cím folyóirat most első ízben, tematikus számban foglalkozik a kelet-ázsiai régió egyik

legizgalmasabb és a mára leginkább hatással lév ő történéseivel, a 19 20. századi modernizáció témájával,

annak egyedi jellegzetességeivel. A tematikus számot bemutatja: Dr. Szabó Balázs, az ELTE

Távol-keleti Intézet Japán tanszékének megbízott vezet ője. A bemutatót rövid beszélgetés követi a régió múltjának, jelenének és lehetséges jöv őjének néhány kérdésérő l a jelen lév ő szerz kkel (Dr. Salát Gergely PPKE Kínai Tanszék, Dr. Csoma Mózes ELTE Koreai Tanszék, Dr. Szilágyi Zsolt BTK NI, ELTE Belső -Ázsia tanszék, Vargha Attila KRE Japán Tanszék, Dr. Farkas Ildikó BTK TTI, KRE Japán tanszék).

A kiadvány a helyszínen kedvezményesen megvásárolható.

A szervezők minden érdekl ődő t szeretettel várnak!