A híradásokból értesülhettünk arról, hogy a múlt szombaton, október 26-án a Tongji Egyetem gondozásában bemutatták a híres magyar építész, Hudec (Hugyecz) László életéről szóló monográfia kínai nyelvű kiadását Sanghajban. A 2010-ben a Holnap kiadó gondozásában megjelent mű szerzői Csejdy Júlia és Luca Poncellini, az esemény aktualitását pedig az építész halálának 55. évfordulója adta. Hudec kalandos és viszontagságos körülmények között került Kínába, egy orosz, hadifoglyokat szállító vonatról ugrott le a határon 1918-ban, majd dán segítséggel átjutott Kínába, ahol Sanghaj építészetének meghatározó alakjává vált.
Az 1920-as, 30-as évek Kínájában az európai kultúra hatásait leginkább befogadó Sanghaj az irodalom és művészet területén is a keleti-nyugati kultúrkör találkozási pontjává vált, az itt letelepedő külföldiek a maguk igényeinek megfelelő körülmények megteremtésével igyekeztek élhetővé tenni a várost, számos kényelmi és luxusnak számító nyugati vívmány - pl. a környezetbarát tömegközlekedés villamoshálózat formájában - ekkor jelent meg Kínában.
A város arculatának Európai vonásai, amit a látogató az első találkozás alkalmával is azonnal felismerhet, ezekben az években - legmarkánsabban Hudec tervei nyomán - körvonalazódtak. Egy amerikai építésziroda egyetlen magyar származású tervezőjeként 37 sanghaji épület fűződik nevéhez, amelyben az európai korabeli építészeti irányzatok stílustörekvései érvényesülnek. Az európai építészetben akkoriban divatos irányzat, az art deco, azaz art décoratif, vagyis dekoratív művészet az egykori Osztrák-magyar Monarchia területén szecesszió néven vált ismert és meghatározó mozgalommá. A magyar építészetben a stílus legjellegzetesebb példája az Iparművészeti Múzeum épülete 1896-ból, amelyet keleti motívumai miatt a korabeli kritikák „a kínai császár palotájaként” is emlegettek. A díszítőelemek kihangsúlyozásával hódító épületek a század elején a nagy európai városok színfoltjaivá váltak. Az európai építészet törekvéseit Hudec Sanghajban is ünnepelt stílussá emelte, a saját hagyományaival szemben az európai ízlésvilágot előtérbe helyező kínai elit számára pedig divatossá tette. Miközben a 20-as 30-as évek Európája a Kelet kultúrájának csodálatába feledkezett, Sanghajban végső soron az art deco – szecesszió térhódítása révén a dekoratív művészet európai értelmezése aratott sikert.
Az 1920-as, 30-as évek Kínájában az európai kultúra hatásait leginkább befogadó Sanghaj az irodalom és művészet területén is a keleti-nyugati kultúrkör találkozási pontjává vált, az itt letelepedő külföldiek a maguk igényeinek megfelelő körülmények megteremtésével igyekeztek élhetővé tenni a várost, számos kényelmi és luxusnak számító nyugati vívmány - pl. a környezetbarát tömegközlekedés villamoshálózat formájában - ekkor jelent meg Kínában.
A város arculatának Európai vonásai, amit a látogató az első találkozás alkalmával is azonnal felismerhet, ezekben az években - legmarkánsabban Hudec tervei nyomán - körvonalazódtak. Egy amerikai építésziroda egyetlen magyar származású tervezőjeként 37 sanghaji épület fűződik nevéhez, amelyben az európai korabeli építészeti irányzatok stílustörekvései érvényesülnek. Az európai építészetben akkoriban divatos irányzat, az art deco, azaz art décoratif, vagyis dekoratív művészet az egykori Osztrák-magyar Monarchia területén szecesszió néven vált ismert és meghatározó mozgalommá. A magyar építészetben a stílus legjellegzetesebb példája az Iparművészeti Múzeum épülete 1896-ból, amelyet keleti motívumai miatt a korabeli kritikák „a kínai császár palotájaként” is emlegettek. A díszítőelemek kihangsúlyozásával hódító épületek a század elején a nagy európai városok színfoltjaivá váltak. Az európai építészet törekvéseit Hudec Sanghajban is ünnepelt stílussá emelte, a saját hagyományaival szemben az európai ízlésvilágot előtérbe helyező kínai elit számára pedig divatossá tette. Miközben a 20-as 30-as évek Európája a Kelet kultúrájának csodálatába feledkezett, Sanghajban végső soron az art deco – szecesszió térhódítása révén a dekoratív művészet európai értelmezése aratott sikert.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése